Lara Fabian Budapesten
Egy koncertszervezés története

Mi ez az egész?
2015 ápr. 19

Ezt most... cím nélkül írom

Rengeteg idő eltelt a legutóbbi bejegyzésem óta. Kicsit zötyögősen is indul ez a poszt. Mire idáig elértem legalább tízszer újraírtam, pedig nem szokott ekkora fejtörést okozni a dolog. Hol is kezdjem…

Szeretnék elnézést kérni tőletek, amiért ilyen sokáig hírek nélkül hagytalak titeket, de sajnos rendesen a feje tetejére állt minden. Az a legrosszabb az egészben, hogy nem is tudom helyesen teszem-e, hogy leírom nektek a történteket. De azért megpróbálom.

A blog indulásakor Ádámtól azt az alapvető és mindent megelőző iránymutatást kaptam, hogy blogot csak úgy lehet írni, ha az igazat írod le és mindvégig őszinte vagy. Nem lehetsz mesterkélt, nem lehetsz hazug, csak Te magad és az igazság, vagy az, amit te igaznak vélsz. Egyszerűnek tűnt, de hamar rájöttem, hogy ez nem egy könnyű műfaj. A kezdeti nehézségek után végül csak belerázódtam. Egyre könnyebb volt leírni az élményeimet, és úgy tűnt nem lesz itt semmi nehézség.

Így ment ez egészen addig, amíg el nem kezdtem Lara menedzserével beszélgetni. Rájöttem, hogy nem írhatok le mindent, sőt szinte semmit abból, amit tőle tudtam meg, amiről vele beszélgettem. Kihívás volt megtalálni azt a vékony mezsgyét, amin a tájékoztatás nem fordul át az üzleti titok megsértésébe. Gondoljatok csak bele! Rengeteg információm van Lara koncertezési szokásairól, a következő programjairól, a gázsijáról stb., ezekről mégsem írtam és nem is írhatok a blogomon. Mindegy, ezt a problémát még nagynehezen megoldottam, mert rendben mentek a dolgok és ha lassan is, de szépen haladt az ügyem. Amióta azonban Brüsszelben meglátogattam Pierre-t valahogy megváltoztak a dolgok.

Ő ugyanis felajánlotta a segítségét, hogy találjunk egy külföldi koncertszervezőt, ami nélkül nem tudjuk megvalósítani a koncertet. Ennek először nagyon örültem. Akkor is nagyon örültem, amikor kiderült, Budapestre repül az ART BG produkciós iroda két főnöke, hogy sok Kelet-Európában leszervezett Lara koncert után Magyarországon is szervezzenek egyet, velem.

Danielt és Petert a Dérynében fogadtam egy finom reggelivel, majd az autómmal végigfurikáztam őket a városon, hogy minden szóbajöhető koncerthelyszínt meg tudjunk vizsgálni. - Miután pénteken jelentkeztek be nálam és kedd reggel találkoztunk, ezeket a bejárásokat szinte egy nap alatt szerveztem le minden helyszínnel, ami nem volt könnyű. Külön köszönet a szervezésért felelős kollégáknak!

Rengeteget beszélgettünk, kiveséztünk mindent és egyértelművé vált megycsinálják velem a koncertet. A bolgár koncertszervező cég delegációja minden tettével, gesztusával és mondatával azt hangsúlyozta: "Lara Fabian, irány Budapest!”
Valamint, hogy nincs sok időnk, ha a Pierre által megadott idei utolsó időpontra le akarjuk szervezni a koncertet, hiszen az bizony úgy volt, hogy Lara idén július elején fog Budapesten énekelni. Érthető volt hát az urak sietsége.

A budapesti találkozó után viszont igen furcsa dolgok kerekedtek. A kiszemelt helyszínnel lefolytattam a teljes egyeztetést, és a papírmunkák előkészületeit, amiről levélben tájékoztattam a bolgár céget. Nem jött válasz. Hívtam őket telefonon, írtam nekik sms-t. Nem vették fel, nem jött válasz. Írtam levelet újra. Semmi. Nem volt mit tenni. Úgy négy hét elteltével írtam egy levelet Pierre-nek, hogy nem tudom mi a fene van, de az ART BG-nél néma csend honol.

Amit Pierre erre válaszolt, több volt, mint meglepetés! Írásomban el is értem arra a pontra, ahol meginognak az ujjaim: Szabad-e ezt leírnom nektek?

Leírom.

Pierre látszólag nem is a levél panaszaira reagálva elmondta, nagyon jó híre van számomra: Lara szimfonikus koncertet ad Budapesten! Igaz, csak egy francia ikonikus énekesnő emlékkoncertje részeként énekel 4-5 dalt. Itt nem is nagyon kellett tovább olvasnom. A mondat esszenciája tehát:

Lara, Budapest, szimfonikus koncert, idén nyáron.

Hetek óta láttam a Margitszigeti Szabadtéri Színpad meglehetőst furcsa kampányát az Edith Piaf emléke kapcsán megkomponált "Vive la France” nevű esemény kapcsán. Igencsak megtévesztő módon félinformációk kezdtek terjedni különféle jegyértékesítő portálok hírrovataiban. A PR cikkek olvastán avatatlan szemek könnyen azt hihették, hogy az én álmom válik valóra, az én blogom célja teljesedik ki az ő színpadukon. Erre még nem is reagáltam semmit. Pierre levele azonban felkavart. Amikor pedig a végén lelkesítő hangnemben elmondta, "hamarosan tájékoztat a részletekről, hogy megoszthassam a blogomon a remek hírt” rájöttem, vagy teljesen vakvágányon vagyunk, vagy egyszerűen valaki teljesen hülyének néz engem. Nos, egyiket sem kérem, egyik sem tetszik!

Úgy éreztem ez az a pont, ahol hangot kell adnom a nemtetszésemnek. Meg is tettem, és Pierre nem örült. Nem baj. Az Art BG ezzel egyidőben varázsütésre levelezésbe kezdett velem. Mit levelezésbe? Szó szerint naponta írtak nekem valami infót. Bár nyilván a nyílt konfrontáció kerülése érdekében jóformán semmit sem mertek leírni nekem, amit Pierre-től esetleg már tudhattam, de azért igyekeztek naprakészen tartani. Az áldiplomáciai maszlagban végül odáig jutottunk, hogy Pierre megírta mégsem énekel Lara szabadtéren budapesten, a Bolgár promótercég irodavezetője pedig elmagyarázta: Így, hogy meghiúsult a margitszigeti projekt, újra hadrendbe állhatunk ás várhatóan novemberben lehet Lara koncertünk Budapesten, de ehhez aktiválnom kell magam, és villantanom kell hárommillió forintot a magas áfa okán keletkezett költségvetési lyuk betömésére. Hogy, hogy a fenébe lehetséges, hogy egy több tízmillió forintos produkció megvalósulásának gátjaként potom hárommillió forint lett megjelölve, azt elképzelni sem tudom. Mindenesetre nem is nagyon volt kedvem megkérdezni tőlük.

Elindítottam néhány szálat a bagatell tétel megszerzésére, de itt is meglepetés fogadott. A korábban tízmilliós nagyságrendekre potensnek mutatkozó kapcsolatok, komoly köveket állítólag megmozgatni képes ismerősök most némaságba, tehetetlenségbe burkolóztak. Egyesek pedig egyenesen megmondták: sajnos nem áll módjukban ilyen léptékű összeg megszerzése/kifizetése.

Itt tartok.

Azt kérdezitek, vajon itt a vége? Ez az utolsó poszt? Elegem lett? Érdemes-e álmodozni?

Egyelőre nincs válasz, és bármilyen abszurd is, lehet, hogy sosem lesz.

Egy biztos! Csodálatos utat jártam be. Fantasztikus embereket ismertem meg, akik által rendkívüli módon gazdagodtam.

Nektek pedig hálával tartozom, hogy így mellém álltatok. Hogy nem kis küzdelmek árán elérhessem azt, amit végül lehet, hogy mégsem érek el. Fantasztikus volt ez az út! Fantasztikus volt a társaságotok. Ahogyan drukkoltatok nekem, ahogyan együttéreztetek velem. Legtöbbőtöket nem is ismerem, mégis bátran kimondom: Szeretlek benneteket!

És talán nem az utolsó szóként, de leírom mégegyszer:

KÖSZÖNÖM!

komment

Segíts egy like-kal. Sokat jelent!

Kommentek

A bejegyzés trackback címe:

http://larafabianbudapesten.blog.hu/api/trackback/id/tr57379998

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.


A blog angol nyelven is!

A koncert szervezését követheted angol nyelven is itt. Lájkold az angol blog Facebook oldalát, ezzel is segíted a koncert létrejöttét.

Ismerd meg Larát!

Kevesen ismerik Magyarországon ezt a kivételes énekesnőt. Itt találsz róla néhány érdekességeket.