2016 április 26-án - a kisfiam születésnapján - Lara Fabian koncert lesz az Arénában! Igen. Magyarország legnagyobb és leghíresebb zenei porondján cirka 4500 ember előtt fog fellépni az énekesnő, akiért úgy küzdöttem, mint egy Kommancs indián! Egyszerűen… el sem hiszem!
Ha jegyet szeretnél, kattints ide:
Kicsit több, mint két évvel ezelőtt… de inkább megkeresem és ideírom a pontos dátumot… szóval egészen pontosan 2013 augusztus 8-án egy kedves ismerősöm (Török Péter) a Facebookon keresztül megosztott egy videót. Egy koncertfelvételt, ahol egy francia ajkú énekesnő a fantasztikus közönségének énekelt egy dalt valami "zsötem, zsötem” verzével. Fantasztikus volt számomra az az alázat, amivel ez a számomra teljesen ismeretlen énekesnő fogadta a szemmel láthatóan rajongó közönség meglepetését. A több ezres tömeg egy emberként énekelt teli torokból a felcsendülő dallamokra.
Ugyan fogalmam sem volt, ki ez az előadó, és egy kukkot nem beszéltem franciául de a videó teljesen magával ragadott. Nem értettem, hogy lehet, hogy egy ilyen fantasztikus koncertjelenség hogy nem hódította meg még az internetet, miközben mindenféle huszadrangú kintornás százmilliós nézettségre tud szert tenni, ha elindul a facebook lavina. Úgy éreztem, nem elég csupán megosztanom ezt a videót, hanem világgá kell kürtöljem. Aztán elmúlt az épp elfogyasztott pohár bor hatása, lecsuktam a laptopot és szépen elaludtam.
Néhány hónappal később azonban újra eszembe jutott a videó. Újra megnéztem és újra felborzolt. Ekkor már sok más videót megnéztem tőle és rájöttem, hogy nem is elég világgá kürtölni azt a zsötemes videót. Utánanéztem, hogy mit ír az énekesnőről a hazai online sajtó és döbbenettel tapasztaltam, hogy nem csak én nem hallottam róla eddig igazán. Lara Fabian ugyanis akkor még nem volt egy különösen ismert jelenség a magyar közönség számára. A dalait nem játszották a rádiókban, és az I will love again című dalának klipjén kívül nem is nagyon láthattuk tv-ben sem. Isten tudja miért, honnan jött a gondolat, de akkor, ott úgy döntöttem:
Én ezt a csodát elhozom Magyarországra!
Még ha egy fikarcnyi esélyem sincs rá, én meg akarom mutatni ezt az énekesnőt a magyar érzékeny zenekedvelőknek is, mert biztos, hogy imádni fogják.
Fogalmam sem volt róla, hogyan kell egy koncertet megszervezni, de nem sokat teketóriáztam. Bejártam a hazai zeneipar összes zugát. Mindenütt értetlen tekintetek és néhány másodpercig néma telefonok fogadták az őrült ötletemet. Igazán nem tudták mit akarok tőlük, de minimum azt gondolták, megőrültem. Így utólag visszagondolva én is röhögök kicsit az egészen.
Aztán egy szokásos étteremtesztelés közben elmondtam Ádám barátomnak (Szűcs Ádám - Egy nap a városban), hogy mibe vágtam a fejszém. Ádi újságíró, méghozzá nem is akármilyen. Amolyan véleményvezér lett Budapesten. Tízezrek követik a Facebookon és százezrek olvassák immáron világszerte az írásait, amit szeretett városunkról, Budapestről ír szívből, őszintén. Teljesen odavolt az ötlettől! Annyira, hogy kitalálta nekem erről írnom kell egy blogot.
Te megvesztél! - kiáltottam. Én nem tudok írni!
De elmondta, hogy csak úgy sikerülhet az álmom, ha belelát a publikum és az emberek megszeretik a történetemet, hát belevágtam. Remegő gyomorral indítottam útjára az első posztomat, majd a következő másodpercben rettenetesen szerettem volna visszacsinálni az egészet. De jó hogy nem tettem! Nagyon, de nagyon nagyon hálás vagyok az én drága Ádám barátomnak, hogy akkor utat mutatott nekem.
Köszönöm Ádi! Neked köszönhetem, hogy most félig könnyes szemmel és csomóval a torkomban írhatom ezeket a sorokat.
A blog aztán rengeteg kaput megnyitott előttem. Jártam nagykövetségeken, koncertszervezőknél, mittudomén hol nem. Számos hazai énekes és meghatározó zenei ikon állt mellém az utam során, akik kisebb nagyobb lökésekkel segítették előre a néha igencsak lassan araszoló szekerem.
Beszélgettek velem a Jazzy rádióban, cikket írt rólam a Marie Claire magazin, és sok más médium mutatott érdeklődést a sztori iránt. Lassacskán tényleg híres lett a blog. Mára több, mint 4600 ember követ a Facebookon, hogy lássa hogyan sikerül elérnem a lehetetlent.
Elértem. Sok kudarc után végül Varga Laci és Tóth Gergő a Concert Europe-pal megcsinálja velem a koncertet. Nem is akárhogy. Nem is akárhol.
Lacinak és Gergőnek nagyon sokat köszönhetek, hogy szívvel és lélekkel álltak akkor mellém és azóta is elsősorban emberként állnak mellettem.
Köszönöm Laci és Gergő, hogy általatok elérhettem az álmom!
És köszönöm nektek, olvasóknak is, hogy végig velem voltatok. Hogy buzdítottatok, ha el voltam szontyolodva és örültetek, ha örültem. Hát most örüljetek, mert én most nagyon boldog vagyok!
Sikerült!
Segíts egy like-kal. Sokat jelent!
Kommentek
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.