Nálam sokszor "becsípődik" egy dal. Ilyenkor azt hallgatom agyon, nem vagyok hajlandó más verzióját, feldolgozását elfogadni, hiába énekelte el húsz év alatt az adott énekes negyvenöt féle verzióban. Nekem csak az az egy kell, amit megszerettem.
A Je t’aime esetében is azt hittem, ez a helyzet. Ez a videó győzött meg arról, hogy érdemes kísérletezni:
A feldolgozás Manuel Pitois érdeme (a videón Lara mellett jobbra lent). Manu fantasztikus muki, az előadásban alig veszi ki a részét, rázza a shakert, de közben ő az egész formáció zenei rendezője, a fejében van minden egyes hang.
Még egy érdekes momentum a videóban: 2:27-nél úgy halljuk, mintha egy félrészeg francia matróz üvöltve fejezné be Lara szerelmi vallomását, mire az énekesnő őszintén és megállíthatatlanul röhögni kezd. Természetes marad, de át is adja magát a nevetésnek, mintha csak egy klubban énekelne, nem egy több ezres színházteremben.
A férfi, aki kiengedi a hangját, nem most csinálta ezt először. Ő egy visszatérő eleme Lara Fabian fellépéseinek, és minden alkalommal elsüt egy-egy ilyen iszonyú hangerejű Je t’aime-et. Egyszer még egy tévéműsor felvételére is elment, hogy ugyanezt a tréfát elsüsse, itt végre az arcát is láthattuk Lara leghangosabb rajongójának:
Segíts egy like-kal. Sokat jelent!
Kommentek
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.