Lara Fabian Budapesten
Egy koncertszervezés története

Egy korábbi posztban említettem, hogy Lénárt Zsuzsanna, a Belga Nagykövetség Flamand Képviseletének főmunkatársa elhívott egy Frankofón partira, ahol bemutat mindenkinek, aki szerinte segíteni tud az ügyemben. A nagykövetségek, a Francia Intézet és egy rakás más intézmény vezetői gyűlnek itt össze, hogy ünnepeljék a frankofón (franciául beszélő) országok művészetét, gasztronómiáját és egyáltalán, a létezését.

Egy ilyen közegben én tökéletesen idegen lettem volna néhány hónappal ezelőtt. Most azonban Lara Fabiant, Belgium talán legismertebb művészét készülök elhozni puszta lelkesedésből Magyarországra. Ráadásul hónapok óta bőszen tanulom a francia nyelvet is, így itt volt a remek alkalom, hogy két angol mondat között elejtsek egy elegáns “oui”-t:)

Kicsit csalódott voltam, mert az eredeti elképzelés szerint a nyitóünnepségre jutok el, ami egy zártkörű rendezvény volt, így azt gondoltam, a fontos emberekkel itt tudok csak kapcsolatba lépni. Ezzel szemben a záró ünnepségre ugyan korlátozott férőhely mellett, de voltaképpen bárki bejuthatott, csupán regisztrálni kellett a Francia Intézetnél. Azt gondoltam, hogy itt túl nagy lesz a zaj, és senkit nem érdekel majd az ötletem. Tévedtem.

Sikerült személyesen is megismerkednem számos emberrel, akikkel már egyszer-egyszer beszéltem telefonon (például Győry Katalin - a Svájci Nagykövetség kultúráért felelős munkatársa), valamint olyanokkal is, akikkel viszonylag kicsi esélyem lett volna akár telefonon is beszelni (Hervè Ferrage, a Francia Intézet igazgatója). Hervè egyébként nagyon szimpatikus pasas. Váltottunk néhány szót rólam és a kezdeményezésemről, majd kaptam egy névjegyet azzal, hogy hívjam, ha lesz egy konkrét időpontom a koncertre, és megpróbál segíteni.

Újra találkoztam a Vallon Régió kereskedelmi attaséjával, Ránky Edittel, valamint csupamosoly kolléganőjével Grits Barbarával, akikkel már ismerősként üdvözöltük egymást.

Találkoztam Katherine Raimarkerssel, a belga nagykövetség első titkárával, akivel Ránky Edit javasolt egy találkozót nekem legutóbb. Emlékszem, kicsit aggódtam a nyelvi nehézségek miatt, azt gondoltam, hogy ha egy diplomatával próbálok meg a hiányos angoltudásommal beszélgetni, akkor az rosszul veszi majd ki magát. Katherine bebizonyította, hogy alaptalanok a félelmeim. Nyilván vacakul beszélek angolul, de akinek nálam jobban megy szívesen kisegít egy kis empátiával. És azért megértettük egymást, vagy csak mind a ketten hittünk ebben:)

Zsuzsa egyébként fantasztikus volt. Szokás szerint, persze. Jó volt nézni, hogy mennyire szereti mindenki ezt a kedves teremtést! Nem csupán széles mosolyok és vidám üdvözlések várták mindenhol, de sokan szívből meg is ölelték. Igazából nehéz is nem szeretni Zsuzsát! Sugárzik belőle a kedvesség és a jóindulat. Hihetetlen sokat tett ezért a koncertért is eddig (nem is értem, miért nem engedte meg, hogy feltegyem a nevét az “Akik segítenek” oldalra, majd újra elbeszélgetek vele erről).

Zsuzsa nagyjából mindenkinek bemutatott, akinek volt keze. Kicsit kapkodtam is a fejem, próbáltam megjegyezni a neveket, titulusokat, de sokszor nehezen ment. Mindenki roppant szívélyesen fogata a rövid bemutatásomat: "Misi egy koncertet szervez egy belga énekesnőnek, Lara Fabiannak." Persze ezek rövid parolázások voltak néhány protokolláris mondattal megtűzdelve, végső soron azonban később ezekre lehet építeni.

Végül hoztam egy prospektust a Budapesti Francia Iskoláról, ha esetleg Luca lányomat oda vinnénk, belekóstoltam egy pohár finom francia vörösborba (sajnos nem jegyeztem meg a nevét), ettem néhány finom bagettre kent patét, és nézegettem a francia nyelvű szakácskönyveket, mesekönyveket a helyszínen frissen készített raclette-től illatozó aulában. A háttérben libanoni és görög táncosok műsorának zenéje szólt, majd Tompos Kátya adott koncertet. Még arra is jutott idő, hogy a gyerekeknek Hupikék Törpikék matricát, Pannának pedig egy-két fincsi belga csokit hozzak.

Ilyen sűrű néhány órám rég volt. Rengeteg emberrel találkoztam, akiknek egy része már ismerte a történetemet, egy másik része pedig most ismerte meg. Akárhogy is, mindegyikük nagyon örült a dolognak, és tudom, hogy ha segítségre lesz szükségem, lesz hová fordulnom, és egyengetik majd az utamat a diplomácia minden eszközével.

Fontos: ha szeretnéd te is, hogy sikerüljön a tervem, lájkold a blog Facebook-oldalát. Nincs más eszköz a kezünkben arra, hogy megmutassuk, mennyien vagyunk Magyarországon, akiket érdekel ez a koncert. Az oldal lájkolóinak tömege kellő erőt adhat a kezdeményezésnek, ha tárgyalási pozícióba kerülök. Szóval kattintsatok a Tetszikre, és buzdítsátok erre a családtagokat is és mindenkit, akit elvinnétek Lara Fabian előadására. Hajrá!