Egyik este igen későn sikerült letennem a lantot. Úgy fél egyig dolgoztam a számítógépem monitorjára tapadva. Amikor aztán arra ébredtem, hogy már egy teljes képernyőt teleírtam csupa ipszilonnal, úgy éreztem: Na ez már szép teljesítmény! Megérdemlek egy kis alvást. Azonban, amint letettem a fejem kaptam egy üzenetet.
Ez meg kicsoda ilyenkor?
Egy koncertszervező hölgy, Gabriella írt nekem. Kótyagosan olvastam, hogy egy turnéról hazafelé tartva épp rólam mesélt az általa képviselt cég menedzserének Varga Lászlónak, aki nagy érdeklődéssel hallgatta a történetemet. Azt mondja mindketten nagy Lara rajongók, így nem kérdéses a lelkesedésük. Lászlónak nagyon megtetszett a kezdeményezésem, és megkért keressem őt mihamarabb, hogy megbeszélhessük, hátha tudunk együttműködni. Aztán elaludtam, és az agyam nyomott egy reset gombot…
Néhány nap elteltével, legnagyobb meglepetésemre László felhívott. Nagyon megörültem neki. Az már valami, ha valakit nem csak annyira érdekel a történetem, hogy a hallottak után csettintsen egyet elismerőn, majd az esélytelenek mocsarába söpörve továbblépjen az álmomon.
László kedélyes, jó hangulatú pasas, magabiztos kicsengéssel a hangjában, aki fenemód határozottan nyilatkozott Lara magyarországi koncertjének megvalósítása kapcsán. Azt mondja nagyon szereti a dalait és véleménye szerint muszáj végre megmutatni Magyarországnak. Szóval öléggé egy húron pendülünk, úgy látszik. Jövő hétfőn találkozunk és megbeszéljük, hogy most már ketten akarjuk-e a lehetetlent, vagy együtt tényleg meg tudjuk csinálni. Meglátjuk.
Akárhogy is: Van új a nap alatt! Jövő héten újra jelentkezem, és beszámolok mindenről.
Segíts egy like-kal. Sokat jelent!
Kommentek
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.